Shakespeare-i gyakorlatot követ az előadás, hiszen a költő idejében ezek a vígjátékok zenés, táncos, akrobatikus mutatványok voltak - a kor divatja szerint. Ha ezt ma egy az egyben utánoznánk, a néző kiszédülne a színházból. A Quimby páratlan, erős tehetségű zenéje viszont bent tartja a nézőt, mert a korszerű muzsika szíven találja. A Vízkereszt nem felhőtlen komédia, inkább mondjuk azt, keserédes vígjáték. Keserű, mert hiába kergetjük álmainkat, de édes, mert végül mindenki párjára lel.

Shakespeare: Vízkereszt